Mentorálás
Egyéni gondoskodásA mentorálásról általában
Ki az a mentor? 
A mentor egy személyes segítő, akihez a diák bátran fordulhat akár iskolai, akár iskolán kívüli ügyes-bajos dolgaival. A legtöbb tanár, aki nálunk dolgozik, egyben mentor is.
Mire jó egy mentor?
A mentor feladata, hogy a tanulót segítse a beilleszkedésben, az iskola nyújtotta lehetőségek átlátásában, és az előtte álló feladatok sikeres teljesítésében. Ez a támogatás heti, rendszeres mentorórákon történik, illetve olyan iskolai helyzetekben, ahol a diák úgy érzi, hogy támogatásra van szüksége. A mentorórák keretében a tanuló iskolán kívüli sikereiről és nehézségeiről éppúgy szó eshet, mint az iskolán belül tapasztaltakról.
Hogy dől el, hogy ki lesz egy diák mentora?
Mivel iskolánk személyközpontú, a mentor-mentorált kapcsolat kölcsönös választás alapján jön létre. A kezdeti időszakban, amikor az újonnan érkezett még nem ismer senkit, minden diák ideiglenes mentort kap, majd ezen időszak lejártával szabadon választhat tanárai közül. Mentor és mentorált közös munkáját egy szerződés szabályozza, és a kapcsolat akkor jön létre, amikor azt mindketten aláírják. Mivel tanáraink elfogadóak, jellemzően csak a mentorálásra fordítható idejük szab határt annak, hogy kivel dolgoznak és kivel nem.
Hogyan dolgozik a mentor a munkatársaival?
A mentor feladata, hogy mentoráltjának életútját kövesse, támogassa. Ennek megfelelően ő válik az adott tanuló legjobb ismerőjévé, és mentoráltja is úgy tekint rá, mint akivel mélyebb és bizalmasabb információkat is megoszthat. A mentor ezt tiszteletben tartja, és titokként kezeli mindaddig, amíg a diák nincs közvetlen veszélyben. Ilyen esetekben természetesen mindenkivel együttműködik, akinek a segítsége szükséges a feladat megoldásához. A mentor feladata továbbá, hogy a diákról szóló döntési fórumokon részt vegyen. A döntésekben – mivel szerepéből adódóan elfogult – nem vesz részt, de a tanuló érdekeit szem előtt tartva segíti a döntéselőkészítést.
Tanári vélemények a mentorálásról
„Szerintem azért hasznos a mentorálás, mert a tanulók megkapják a fejlődésükhöz szükséges útmutatást, támogatást, adott esetben tanácsot és figyelmet.”
„A mentorálás mindenek felett egy olyan kapcsolat a tanár és a diák között, ami bizalmon, szimpátián és empátián alapszik. Elfogadáson és nem elítélésen, bírálaton. Egyfajta nyomon követés, ami segíti az útkeresést, a kapcsolatteremtést, a felelősségvállalást diákjaink mindennapjaiban. Fontos hogy ne befolyásoljunk, ne alkalmazzunk semmilyen kényszerítő tényezőt a közös munkában, nehéz de nagyon szép feladat egy bezárt lelket megnyitni, hogy megláthassuk Őket valójában. Egyszer meg kell tanulniuk szabadon lélegezni, élni és dolgozni.”
„Számomra nagyon fontos , hogy a személyes „gondoskodást” érezze a tanuló. Ezáltal valóban otthonosnak érzi az iskolát, s talán örömmel éli meg az iskolai foglalkozásokat. Biztonság érzetet adunk nekik.”
„Segítséget nyújthatunk a gyermeknek érzelmi problémái feldolgozásához. Elláthatjuk olyan praktikus ismeretekkel, mellyekkel könnyebben eligazodik az életben. Lehetünk „anyapótló”, „apapótló”, „barátpótló” számára
„Rendben lehet vele tartani a segítségre nyitott gyermek lelkivilágát, így az nem a számára megoldhatatlannak tűnő problémával van elfoglalva, hanem a tanulásra tudja irányítani a figyelmét”
„Mentorálás során a diák megnyílhat a mentornak, ha olyan kapcsolat alakul ki köztük. Gyakran a közösen folytatott beszélgetések után magyarázatot találunk a diák viselkedésére, furcsa megnyilvánulásaira. Más szemszögből nézzük a diákot, mert nem csak a tanárai vagyunk.”
„Szerintem azért fontos és jó dolog a mentorálás, mert ezeknek a gyerekeknek nagyon nagyon nagy szüksége van a törődésre, és arra, hogy valaki meghallgassa őket. A mentorálás ebben nagy segítség a gyerekek számára. A foglalkozások során olyan témákat is érintünk amik segítenek abban, hogy a gyerekek ne céltalanul éljék életüket.”
„Az én mentoráltjaim többsége az általános iskolából rengeteg lelki sebbel érkezik. Ezeknek a sérüléseknek többségét a pedagógusok okozzák, kisebbik részét a diáktársaik. Ezen felül még a családi sérülések is jelentős százalékban szerepelnek a diákok lelki problémái között. Sokan közülük a fentiekből adódóan meg van győződve róla, hogy Ő egy buta semmire sem használható gyerek. Ez a 14-15 éves kamasz szeptember elsején belép az iskolánk kapuján és kapja a következő sokkot: nem ismeri az új épületet, (eltéved benne), nem ismeri az osztálytársait, tanárait, oktatóit. Ebben a helyzetben (mint fuldoklónak a levegőre) akkora szüksége van a segítségre, a kapaszkodási pontra. Ha szerencséje van és olyan mentor mellé osztják be, akivel megértik egymást akkor nagyon rövid időn belül rendkívül szoros bizalmi viszony alakul ki mentor és mentorált között. Ez a segítség burokként veszi körbe és védi meg remélhetően nem csak az iskolában, hanem azon kívül is. Reményeim szerint visszanyeri önbizalmát,új lehetőségeket ismer meg, reális életcélokat lesz képes kitűzni saját maga számára. A fentiekből kiindulva én úgy érzem, hogy a mentorálásnak köszönhetően hatalmas változáson megy át a diák, ez a változás a szakma megtanulásával közel azonos értékű.”
„A mentor munka azért fontos, mert nagyon sok fiatal küzd azzal, hogy nincs kihez fordulnia az aktuális gondjaival. nem hallgatja meg őket senki. Nem kapja meg azt a támogatást a környezetétől amire szüksége lenne.”