Szeretné első kézből hallani a legfontosabb információkat?

Hívjon minket az alábbi telefonszámon: 06 20/624-7181 (hétköznap 13-20 óráig)

 

Az általános iskolai nevelés oktatás kezdő időpontja 2017. szeptember 01.

Az általános iskola alapvetően az u.n. átütő tehetséggel rendelkező fiatalokat fogadja 1-8 évfolyamon. A 2017-18-as tanévben 5-8. évfolyamos diákokat fogadunk!

 

Kiemelt feladat a gyerekek közösséggé formálása. A 6-14 éves életkorban fontosabb, hogy egy személyhez kötődjenek, mint hogy szaktanár tanítson minden tárgyat: a tanító a „gyermekek-ben” legyen mindenekelőtt szakember. Mivel a tanító osztályfőnök különleges jelentőségű szerepet tölt be az osztály életében, rá fokozottan érvényes, hogy személyisége a tanítás eszköze. Ezért a rendszeres készülésen túl folyamatosan fejlesztenie kell magát, mint pedagógust, és karban kell tar-tania magát, mint embert.

A tanító és a csoportja intenzív és sokrétű együttlétében szorosan összekapcsolódik a tanítás és a nevelés feladatköre. Ez az összefonódás a foglalkozások, a tanulás-szervezés (projektoktatás) szerkezetéből, tartalmából is adódik. A ráhangoló reggeli beszélgető kör egy mini „osztályfőnöki óra”, amikor a gyerekek gyakorolhatják a nyilvános megszólalást, az egymás iránti figyelmet, napra kész információjuk lesz arról, kivel milyen fontos dolog történt, kit mi izgat, ki milyen állapotban van, így aztán megértőbbek, ha társuk egyszer csak „furcsán” viselkedik valami probléma miatt.

 

 

 

Maga a tananyag is fontos nevelő funkciót tud betölteni. Az a tény, hogy a tanító számos tárgyat tanít - akár szaktanár bevonásával -, amiben nem szakember, nemcsak nehézség, de több előnnyel is jár a gyerekek számára. Jelentős akaraterő, koncentráltság és kitartás kell a tanár részéről az anyag összegyűjtéséhez, belső átdolgozásához, és olyan formába öntéséhez, ami a továbbadáshoz kell. Ez a gondosság, alaposság, igényesség megjelenik a téma bemutatásában is. A tanár szinte a diákokkal együtt fedezi fel újra meg újra, amit tanít, és ez frissességet ad az órának, ezt a gyerekek is átérzik.

A nevelés fontos célja, hogy az iskolából kikerülő diákok viszonya a világhoz tartalmas és pozitív legyen. Ebből következik, hogy a tananyag feldolgozása a tapasztalati tanuláson alapul és projektszerű. Ez – túl azon, hogy jobban megmarad a gyerekekben, amit így tanulnak – fontos a ren-geteg ismeretlen működésű tárgy által körülvett világunkban az elidegenedés csökkentésében. Élőbb kapcsolatba kerülhetnek így a körülöttük lévő dolgokkal. Ez a tanártól persze más fajta készülést, óratervet kíván, mint a fogalom-centrikus ismeretátadás.

Fontos feladata a tanítónak a különböző problémákkal, nehézségekkel küzdő gyermekekről való gondoskodás. Ez lehet tanulási képességet, magatartást, egészségi állapotot érintő nehézség; lehet tartós vagy átmeneti, és lehet egyéni, vagy az osztály nagy részét érintő probléma.

Az „átütő tehetségű” gyermekeket segítő speciális feladatok:

- Alsó tagozaton nagy figyelmet fordítunk az alapkészségek fejlesztésére (olvasási készség, beszédkészség, íráshasználat, számolási készség).

- Helyes tanulási szokások kialakításával, értelem szerinti tanulásra szoktatással igyekszünk felkészíteni tanulóinkat a felső tagozatra.

- Elsajátíttatjuk gyermekeinkkel életkoruknak, egyéniségüknek megfelelően az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit, hogy örömöt jelentsen számukra az idegen nyelven való kommunikáció, információszerzés és olvasás.

- Gondot fordítunk a tehetséges tanulókra, szorgalmi feladatokkal látjuk el őket, számukra versenyzési lehetőségeket biztosítunk.

- A számítógépes ismeretek megszerzésével tanulóink eszközként tudják használni a számító-gépet és számítógépes programokat, valamint az internetet a megismerés és a tanulás folya-matában.

- Egyéni fejlesztés kidolgozása mentor segítségével, beszélni a gondokról a diákkal, szükség esetén bevonva a szülőket vagy más tanárokat (resztoratív konfliktuskezelés).

- Iskolai fejlesztő pedagógust vagy külső szakembert segítségül hívni, munkáját követni. - Ha valamilyen szempontból tartósan sérült a gyermek, számára a tanuláshoz, az iskolai élet-hez a technikai, jogi feltételek megteremtését kezdeményezni.

- A nehezen megoldható, vagy egyedül nem kezelhető esetben nevelőtestületi stáb tartása, esetmegbeszélés.

- Alapvető hozzáállás, hogy a pedagógus kollégákkal kreatív, a gyermek helyzetéhez egyéni módon közelítő megoldást keres a tanító, a szülőkkel való szoros együttműködésben.

 

A tanítói munka kiemelt területe a szülőkkel való kapcsolattartás. (Ennek az alsóbb osztá-lyokban van nagyobb szerepe, később a szülői aktivitás csökken, de párhuzamosan a diákok egyre jobban bevonhatók az iskolai munkákba.) A szülők nemcsak gyermekük tanulmányai, esetleges problémái révén kapcsolódnak az iskolához, hanem szerepet vállalnak az iskolát érintő fejlesztések-ben. Ezek leginkább munkaerőben nyilvánulnak meg, hiszen iskolánkba inkább a hátrányos helyzetű tanulók érkeznek.

Meg kell említeni a tanító feladatai között az osztályterem képének kialakítását, az osztály-rend fenntartását. Iskolákban hagyomány, hogy a tanár a diákokkal együtt tervezi meg az osztályte-rem jellegét, kialakítását.

A nyári felújításnál, esetleg másik terembe költözésnél az intézmény vezetője, fenntartója mellett a tanítónak is fontos szerepe van: megfogalmazza az igényeit, elképzeléseit, amire nem szak-embert hívnak, arra szülőket, diákokat toboroz, irányítja őket, és maga is részt vesz a munkákban. Az osztályrend fenntartásához a tanár, szívós, kitartó munkájával lehet hozzászoktatni a gyerekeket, a nagyobbak számára pedig a közös feladatok egy részét egyéni felelősséggel ki lehet osztani, ami szintén rendszeres szervezést és ellenőrzést igényel.

A tanulók értékelése hasonló módon, mint a középiskolában, kompetenciák beazonosítása alapján történik. Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a tananyagon kívüli tevékenységre, projektek keretében szak-tanárok bevonásával. Ezek lehetnek kisebb-nagyobb témakörök (pl. az öt elem feldolgozása), me-lyekhez különféle módszereket alkalmazunk, pl. színjátszás, drámajáték, éneklés, tánc, kézművesség, stb.)

Az általános iskolai élet fontos része a táborozás. Ez a tapasztalati tanulás alapja. A tanítónak minden tanévben szerveznie kell több napos kirándulást, eleinte erős szülői segítséggel, később a gyerekek egyre nagyobb bevonásával.

A tábor, jelentős nevelési funkciót tölt be, mind az osztály, mind az egyén számára. Az együtt végzett feladatok, a közös játékok, az egymáshoz való alkalmazkodás a nap 24 órájában pá-ratlan lehetőség az osztályközösség erősítésére. Másrészt remek alkalom egy tábor a környezet meg-figyelésére, a természet megóvásának gyakorlására, az önállóság fejlesztésére, a felelősségérzet ki-alakítására, ha a szoba/sátorrendet, a takarítást a tanár ellenőrzi, vagy a közös munkákra felelősöket választ.

Az általános iskolai munka tetőpontja a nyolcadik év. Egy hosszú folyamat lezárása, az osz-tály nyilvános megmutatkozása, és a következő szintre való átlépés előkészítése az év fő feladatai. A diákok egy „mini portfóliót” készítenek arról, hogy a nyolc év alatt milyen változásokon mentek keresztül. Ezt a folyamatot egyébként a mentor segítségével folyamatosan dokumentálják a gyere-kek. A portfólióról bemutatót készítenek a diákok, melyet bemutathatnak a szülőknek, pedagógu-soknak. A mentorok egyéni beszélgetéseken segítik a feldolgozást, buzdítják, az elakadókat, rend-szeres munkára próbálják bírni a rendszerteleneket, ellenőrzik, hol tartanak, végül egy ünnepi elő-adássorozat keretében szűkebb körben bemutatják a diákok, mi mindent tudtak meg magukról és világról.

Bár iskolánk alternatív intézmény, bizonyos években a családok előtt természetes módon felmerülhet az iskolaváltás kérdése (pl. speciális hat vagy nyolc osztályos középiskolákba), leginkább nyolcadikban. (Többen megírhatják pl. a központi írásbelit akkor is, ha az osztállyal akarnak maradni később, ekkor ugyanis már sok diáknak szüksége van egy külső megméretésre.) A tanító, osztályfő-nök feladata saját iskolája szakgimnáziumát és szakközépiskoláját megmutatni. Mind az osztályba, mind a szülői körbe meghívja a középiskola tanárait, az egyes tárgyakból néhány órát átad nekik, hogy kölcsönösen megismerjék egymást; egyeztet a ”nyílt nap” megszervezésében, ahol a nyolcadi-kosok kis csoportokban órákat látogathatnak; bizonyos középiskolai rendezvényeken, ünnepeken részt vesz diákjaival. Mindeközben beszélget a gyerekekkel és a szülőkkel, főleg azokkal, akik bi-zonytalanok, arról, hogy szerinte mi lenne a legjobb választás a gyermek szempontjáról.