Fogalomtár az SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók szakvéleményének és az iskolánkban használatos sajátos, egyedi pedagógiai módszerek megértéséhez.

 

Affektív: érzelmi, érzelemmel kapcsolatos.

 

akusztikus-taktilis : az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal, de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe.

 

alak-háttér észlelés:  látómező egy jól elkülönülő alakból és környezetéből tevődik össze. Ha ez a képesség sérül, a gyermek nem képes az összetett vizuális ingerhalmazból kiemelni a lényeges információt.

 

alkalmazható tudás: a tudásnak az a formája, amely más helyzetekben is felhasználható.

 

anamnézis: kórelőzmény. A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vonatkozó értesülések összessége. Az anamnézis meghatározhatja az orvos, a pszichológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét.

 

Asperger-szindróma olyan állapot, amely nagyon hasonlít az autizmusra, de korai nyelvi fejlődésében az érintett gyermek nem mutat késést, sőt koraérett is lehet nyelvi szempontból.

 

auditív differenciálás: hallás útján történő különbségtétel, elkülönítés, szétválasztás. A hallottak azonosságának, illetve különbségének megállapítása.

 

autizmus: a szó jelentése: ’önmagára irányultság’. A szociális, kommunikációs és a fantáziával összefüggő kognitív készségek fejlődési zavara, általában súlyos fogyatékosság. Sajátos viselkedési tünetegyüttesről ismerhető fel.

 

befogadó iskola: (inkluzív iskola) olyan intézmény, ahol a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelődnek a többségi iskola növendékeivel. Az SNI-gyermekek számára biztosítja a sajátos igényük kielégítéséhez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket.

 

beszédészlelés zavara :a beszédészlelés komplex folyamatának bármely szintjén fellépő probléma, amely megzavarja a gyermek nyelvi fejlődését.

 

BNO:  - Betegségek Nemzetközi Osztályozása Osztályozási rendszere.

 

diagnózis az ember testi vagy lelki sajátosságainak, illetve állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anamnézis), a célzott kikérdezés, valamint pszichológiai tesztek segítségével.

 

differenciálás: az a folyamat, amelynek során a pedagógus – függetlenül attól, hogy van-e a csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek vagy nincs – a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja.

 

diszgráfia: olyan írászavar, amely egyrészt az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában (betűk felismerhetősége, produkciós sebesség, téri elrendezés, központozás stb.), másrészt a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás stb.) nyilvánul meg. A tünetek intelligenciaszinttől függetlenek.

 

diszkalkulia :az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája, amely a matematikai fogalmak, jelek, szabályok, műveletek, technikák elsajátítási és alkalmazási nehézségében jut kifejezésre. Az értelmi fejlődés zavarától, oktatási problémáktól és környezeti hatástól független, a háttérben általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás.

 

diszlexia :az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája, amely intelligenciaszinttől független sú lyos olvasási és helyesírási gyengeségben nyilvánul meg. Az olvasáselsajátítás folyamata lelassul vagy megreked, nehezen alakul ki a hang–betű kapcsolat, az olvasás során betűtévesztések, kivetések, átvetések, betoldások, szövegértési problémák tapasztalhatók.

 

egyéni bánásmód :az a nevelői magatartás és gyakorlat, amikor a nevelés során a pedagógus egyénileg, tehát minden növendék személyiségét ismerve, szükségleteihez alkalmazkodva tervezi meg a tanuló számára a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat. Az ~ gyakorlása a pedagógustól alapos pszichológiai és pedagógiai ismereteket és differenciált tevékenységet igényel. Szükségleteiknek megfelelőt igényelnek pl. a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek/tanulók.

 

értelmileg akadályozottság :a mérsékelt, a súlyos és a legsúlyosabb fokú mentális retardáció/értelmi fogyatékosság összefoglaló elnevezése.

 

érzékszervi fogyatékos:  érzékszervek (látás vagy hallás) valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése, amely a vizuális vagy auditív információszerzést részlegesen vagy teljes mértékben akadályozza. → látássérülés, hallássérülés, sajátos nevelési igény esélyegyenlőség.

 

észlelés (percepció): összetett ingerek felfogása, illetve feldolgozása érzékszerveink segítségével.

 

facilitátor :a szó eredeti jelentése (könnyítő, segítő) arra utal, hogy aki ezt a szerepet vállalja, az nem tudást ad át, hanem mintegy megkönnyíti a tanulási folyamatot. Ez a könnyítés elsősorban a tanuláshoz szükséges, optimális feltételek megteremtését jelenti, mindenekelőtt olyan csoportdinamikát, amelyet bizalom, nyitottság, őszinteség, motiváltság, egymásra figyelés és a másság tiszteletben tartása jellemez.

 

fejlesztő osztály :kis létszámú, a tanulási nehézségekkel, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek számára szervezett osztály, amelynek célja a megelőzés, a felzárkóztatás.

 

fejlesztő pedagógus :olyan speciális szakember, aki korszerű pszichológiai ismeretek birtokában van, ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait.

 

grafomotoros zavar :az író-rajzoló mozgásképesség zavara. Legfőbb jellemzője a helytelen ceruzafogás, az ujjpozíció hiánya, a görcsös, merev, szaggatott vonalvezetés, szögletes, szabálytalan betűalakítás és - kötés, határvonalak átlépése, felismerhetetlenségig torz írás, gyenge vagy túl erős vonalvezetés.

 

habilitáció :jelentése: képessé, alkalmassá tétel (latin). A gyógypedagógiai értelmezés szerint a veleszületett ok, fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésben megzavart és ezért közösségi részvételben akadályozott gyermekekre (felnőttekre) irányul.

 

hiperaktivitás (hiperkinézis) :általában a kisiskolás kor előtt jelentkező, túlzott aktivitással, mozgással, gyakran figyelemzavarral jellemezhető állapot. A gyermek nyughatatlan, zajos, állandóan mozog, ugrál, gyorsan vált tevékenységet. A problémák az iskolás éveken, sőt a felnőttkoron át is elkísérik az érintettet, de a tünetek többsége enyhül. Kezelése viselkedésterápiás módszerekkel, gyógyszerrel lehetséges. Egyéni bánásmódra van szükség.

 

integráció : fogalmát több tudomány is használja (matematika, pszichológia, szociológia). Az integrált iskoláztatás szóösszetételben egy pedagógiai irányzatot jelöl, és a tanulásban valamely oknál fogva akadályozott gyermekek együttnevelését jelenti ép társaikkal.

 

kognitív funkciók :az emberi megismerő tevékenység pszichológiai hátterét biztosító funkciók. Az észlelés, emlékezet és információfeldolgozás mentális folyamatai, amelyekkel az egyén az információkat begyűjti, terveket készít és problémákat old meg.

 

kommunikációs zavar: a  nyelv verbális és grafikus formáit, valamint a személyiségfejlődést egyaránt érintheti, elsősorban a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszéd megértésében és kivitelezésében, valamint az írás, olvasás, számolás területén figyelhető meg. Jellemzője a normál nyelvelsajátítástól eltérő nyelvi fejlődés.

 

kompetencia :jelentése pedagógiai szempontból a ~ meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők is.

 

kompetencia alapú :  szakmai elkötelezettséget jelent, mely  tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg.

 

 kooperatív tanulás: a résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tanulásszervezési eljárás, amely különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, illetve hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakulásához, a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

 

koordinációs zavarok :a koordináció az idegrendszer tervező, szervező, irányító működésének a függvénye, következésképpen a központi idegrendszert bármilyen életkorban ért sérülés, károsodás következményeként a mozgásszervezés is sérülhet, ~ jelentkezhetnek.

 

lateralitás :a saját testen való tájékozódás, a jobb és bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebből származó téri irányok megkülönböztetése. Nemcsak a jobb–bal irányok tudatosságát jelenti, hanem ezen ismeret internalizálását (belsővé válását). Ez teszi lehetővé a tájékozódást. Ha nem határozottan kialakult, akkor ez a téri irányokkal kapcsolatos tévesztések, zavarok kialakulásához vezethet.

 

mentor :az integrált tanuló segítésével megbízható személy. E feladatkört betöltheti például az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős.

 

organikus idegrendszeri sérülés: az agyat ért ártalmak, akut betegségek lezajlása után különböző pszichés funkciók különböző mértékben károsodhatnak. A kialakuló tünetegyüttes függ a gyermek életkorától az ártalom időpontjában, a sérülés helyétől, súlyosságától, részben az ártalom fajtájától. Tünetei (többek között): tanulási akadályozottság, hipermotoros nyugtalanság, alkalmazkodóképesség gyengülése, fáradékonyság, koncentrációgyengeség, teljesítménylabilitás, gondolkodás meglassulása, diszgráfia, diszlexia.

 

országos szakértői és rehabilitációs bizottság feladata, hogy a sajátos nevelési igény (SNI) tényét komplex – orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai – vizsgálatokkal a közoktatási törvény szellemében megállapítsa. Működtetésük a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata.

 

percepciós zavarok: a vizuális, akusztikus, taktilis, helyzet- és mozgásérzékelés, különböző modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. Ebből adódik a formák, arányok, irányok, térdimenziók érzékelésének tévesztése.

 

projekt módszer: a tanulók érdeklődésére, tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére építő pedagógiai-didaktikai módszer. A megismerő folyamatot olyan komplex feladatok – projektek – sorozataként szervezi meg, amelyek középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű, a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll.

 

pszichés fejlődés zavara: miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság. A kifejezés a „más fogyatékos” gyűjtőfogalom helyett használatos. Ide tartozik a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a mutizmus, a kóros hyperkinetikus és kóros aktivitás.

 

pszichés funkciók :az emberi tudat tartalmait vagy az emberi átélést, viselkedést megalapozó, illetve az észlelést, a gondolkodást, a visszaemlékezést, az érzékelést, a motivációt és a cselekvést többé-kevésbé tudatosan egymáshoz kapcsoló állapotok és folyamatok.

 

pszichomotoros zavarok: az egész személyiséget érintő, tanulási és/vagy magatartási tüneteket okozó zavarok köre. Tünetei: motoros zavarok, a finommotorikában és a nagymotorikában jelentkező tünetek, a mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok.

 

pszichopedagógus :gyógypedagógus, aki a viselkedés- és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik.

 

részképességzavarok :a tanulási zavarok speciális alcsoportja: azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkciókon alapulnak. Iskolai teljesítményzavarok (olvasás-, írás-, számolászavarok), nyelvi és emlékezeti zavarok (megkésett beszédfejlődés, fejlődési diszfázia, pöszeség és dadogás egyes formái), szociális és viselkedési zavarok (hiperaktivitás, figyelemzavar) formájában nyilvánulnak meg, nehezítik a szociális fejlődést és alkalmazkodást.

 

sajátos nevelési igényű gyermek :azoknál a gyermekeknél, akiknek – a sérülés fajtájától és súlyosságától függően – különleges gondozási igényei vannak, sajátos nevelési igényről beszélünk. Ez a különleges gondozási igény biológiai, pszichológiai és szociális területen nyilvánul meg, és a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő, jellegzetes különbségeit fejezi ki.

 

személyes kompetencia: funkciója a személy túlélése, létezése, a testi, lelki egészség, a jó közérzet megőrzése, a szervezet és a személyiség stabilizálása, védelme, fejlődése.

 

szociális kompetencia: ismeretek, készségek, képességek, amelyek elősegítik a társadalmibeilleszkedést.

 

tanulásban akadályozottság :az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkció- képességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán kialakuló, több  területet érintő, tartós és átfogó tanulási nehézség, tanulásiképesség-zavar. A ~ megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek között, külön segítségadás nélkül történő fejlesztést. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezetnek az ő számára megfelelő alakítását egyaránt jelenti.

 

térlátás :perifériális látás. Ez a látási funkció elsősorban a mozgásban, tájékozódásban és közlekedésben játszik szerepet.

 

vizuális percepciós zavarok :a vizuális percepció egy képesség, amelynek zavara megakadályozza a vizuális ingerek felismerését, megkülönböztetését, kapcsolatba hozását korábbi tapasztalatokkal. Fő területei: vizuomotoros koordináció, alak-háttér észlelés, alakkonstancia, téri helyzet észlelése, térbeli kapcsolatok észlelése. A ~ ép érzékszervek mellett is felléphetnek. Megfelelő fejlesztési eljárásokkal csökkenthetőek.

 

 

vizuomotoros koordináció : azt a képességet jelenti, hogy a látást és a mozgást célzottan összekapcsoljuk. Beszélhetünk szem-kéz, szem-láb és szem-kéz-láb koordinációról. Majdnem minden emberi cselekvésnél szükség. Alapvető képesség, amely előfeltétele az írástanulásnak és mindenféle munka elvégzésének.